111 éves a Fridrich Fényírda 2016.
111 ÉVES A FRIDRICH FÉNYÍRDA
című emlékkiállítás (nyilvános és meghívásos fotópályázat egyben)
A fotókiállítás célja: Emlékezni az 1905-ben Szentes központjában megnyitott Fridrich János fényképész mester napfény műtermére, a régi fényképész mesterségre a kiállításon bemutatott képek segítségével. (A régi fényírda jelenleg fotómúzeumként látogatható, több eredeti fotós eszköz is megtekinthető a fényképész műteremben.)
Pályázati kiírás pdf. formátumban:
Pályázati kiírás doc. formátumban:
111 éves a Fridrich Fényírda Szentesen
1905-ben nyílt meg Szentes központjában, a Görög Udvar területén Fridrich János fényképész mester önálló napfény műterme. Szerencsés helyen indította el az üzletet, mert a nagy udvaron elfértek a hintók és a kocsik is a fotografáláshoz érkező násznéppel együtt. Az épületet vályogból építették fel. A fényképezéshez szükséges napfényt az északra néző fakazettás üvegfal és a napfényaknás üvegtető engedte be a műterembe, a fény mennyiségét, irányát elhúzható függönyökkel lehetett módosítani.
Fridrich János a Hertzl-Hegedűs fotográfusoknál volt segéd 1899 körül, majd Hertzl Vilmos halála után ő működtette tovább ezt az üzletet. A saját napfény műtermét hitelből építette fel, ahol nem csak a megrendelők képeit készítette el, hanem saját és mások művészi igényére is fényképezett. Koszta József festőművészről készült képei műtörténeti albumokban is megtalálhatók. Fridrich János a maga korában szokatlan módon, mecénás volt, műtermében kiállíthattak és árulhatták képeiket a helyi művészek. Igényes, kultúra iránt érdeklődő baráti kört hozott létre, akik rendszeres hétvégi látogatói, beszélgetőtársai voltak. Erről jelenleg a fényírdában látható, háttérképként elhelyezett baráti társaságot ábrázoló hatalmas táblakép tanúskodik. 1958-as halála után leánya, Massányiné Fridrich Erzsébet működtette tovább a fényképész műtermet.
1997-ben a Csongrád Megyei Közgyűlés támogatásával a beázott, kicsit omladozó falú épületet – mivel könnyező házigomba fertőzést kapott –, lebontották, és teljesen újjáépítve, az eredeti állapothoz hasonlóra visszaállították a műtermet. A családtagoktól felvásárolták az eredetileg itt használt fényképezőgépeket, labortechnikai felszereléseket, az üveg- és cellulóznegatívokat, ezekkel és eredeti fényképekkel újra berendezték az épületet. A Fridrich Fényírda megnyitásához széles körű városi gyűjtés keretében a múzeum igyekezett a szentesi fotótörténet emlékeit is biztonságba helyezni. A Fridrich Fényírda néhány magyarországi társával együtt főként eredeti tárgyakkal berendezett fotómúzeumként várja a bejelentkező látogatókat. Közérdekű muzeális kiállítóhelyként a szentesi Koszta József Múzeum részeként működik, jelenleg széleskörű leltározási és revíziós tevékenység folyik benne.
A december 3-án megnyíló, főként archaikus képekből álló meghívásos és nyílt fotókiállítással is emlékezünk 1905-re, ahol az 1900-as évek elején használt képkészítési technikákat is alkalmazó fotósok művészi képei láthatja majd a közönség. Ez egy országosan meghirdetett szakmai program lesz, mely segítene összehozni a régi technikák felhasználásával dolgozó fotóművészeket egy közös tárlatra, ezzel tisztelegve a régi kézműves fényképész mesterség előtt. A kiállítási képanyag válogatására Kincses Károly fotómuzeológust kértük fel. A jeles évfordulós tárlaton szereplő képekből egy igényes katalógus is készül. A kiállítás megnyitó után 4 szakmai és fotótörténeti előadással emlékezünk a Fridrich műterem elindítására, a szentesi fotótörténet kezdeteire és fejlődésére, hangsúlyozva, hogy a város fejlődésének dokumentálásában milyen jelentős szerepe volt a helyi fényképészeknek.
Nagy István fotóművész
a Szentesi Fotókör vezetője,
az MFSZ és a MAOE tagja
