„Elmúlt, mint száz más pillanat.

De tudjuk mégis, hogy múlhatatlan,

Mert szívek őrzik, nem szavak.”

A fotókirándulások, fotótúrák, fotóstáborok mindig hatalmas élményt jelentenek a fotókör tagjai számára. Kettős élményt nyújt ez: egyrészt egyfajta kulturális feltöltődést jelent – szakmai kérdések, ötletek építőjellegűek, – másrészt pedig összeforrasztja a közösséget, hiszen mi nem csupán a fotókör tagjai vagyunk, hanem barátok is. Az emberek életében a közösségeknek, vagy a közösségekhez való tartozásnak fontos szerepe van, mint a családi kötelékeken túlmutató sajátos variációja az emberi kapcsolatoknak, és a közös érdeklődés az alapja. Sokszor éjszakába nyúló beszélgetések, éjszakai fotózások jellemzik ezeket a kirándulásokat. Lényeges a hely szelleme. Először mindig körbejárjuk, végignézzük, kigondoljuk, megtervezzük, majd később visszatérünk és elkészítjük a fotókat. Próbáljuk az itt elkészített fotóinkon azt az érzést visszaadni, amit akkor ott átéltünk. Hogy ez mennyire jön át? Erről a kiállítások, fotópályázatok próbálnak választ adni.

Azonban az ilyen kirándulások, nemcsak a kohéziót erősítik, hanem más fotókörökkel és fotóklubokkal való baráti kapcsolatok kialakítását, ápolását is lehetővé teszik. A közös élmények, a közös munka eredménye lehet egy kiállítás. Sokszor előfordul, hogy egy-egy fotótúra, fotóstábor alkalmával készült fotókból egy kamara-kiállítást rendezünk, sőt az ilyen kirándulások mindig egyfajta bemutatkozó kiállítással kezdődnek.

A közös kirándulások 2005-ben kezdődtek újra, amikor egy fotóspályázat miatt Balatonboglárra mentünk. Olyan jól éreztük magunkat, hogy elhatároztuk: hosszabb időre is elmegyünk közösen országjárásra. Az elhatározást tett követte, mert még ebben az évben az őszi Mátra szépségeivel ismerkedtünk. A hosszantartó gyalogtúránk során békaperspektívából szemléltük a gombacsaládok életét, drótkerítéseken másztunk át, hogy megtaláljuk a szénégetők füstjeleit, éjszaka fotóztuk Gyöngyös nevezetességeit.