Archaikus fotós foglalkozások

A jelenleg változó világunkban, az élet minden területén meghatározó jelenség a sebesség. „Hová ez a rohanás” kérdik joggal az emberek, mintha valamiről lemaradnánk – úgy sietünk. A tömegtermelés korát éljük, amely utolérte a fotóművészetet is, vagyis sajnos ugyancsak ez a gyors változás figyelhető meg a fotográfia valamennyi szférájában is, amely gyakorlatilag már nem is fotográfia, hiszen egészen más technikai eszközökkel megvalósult produktumról van szó. Ugyanakkor Hatalmas elvárás az alkotóval szemben, hogy valami újat hozzon létre, mutasson be, de minél gyorsabban. Ez a versenykényszer minőségromlást is hozott magával, úgy technikai, és úgy művészi értelemben.

Beköszöntött a „digitális kor” a fotó történetében, amely azt eredményezte, hogy a régi kémiai/fizikai alapú fototechnikák háttérbe szorultak, vagy talán feledésbe is merültek, azaz a digitális technikák megjelenése gyökeresen megváltoztatta a fotográfiát, és a fotográfusok analóg (archaikus) technikákhoz való viszonyát.

Mi szentesi fotósok arra vállalkoztunk, hogy utána járunk ezeknek a régi technikáknak (a fekete-fehér analóg fotózás és filmkidolgozás kémiája, vegyszerei, cianotípia, argentotípa, olajnyomat, stb.), alkalmazzuk, sőt másokkal megismertetjük azokat. Erre szolgálnak az archaikus hétvégék, amely fotós foglalkozások nyitottak, bárki számára elérhetők. Örömmel vettük, hogy volt is érdeklődő szép számmal.

Hisszük azt, hogy a különböző fotográfiai technikák használatából eredő különbségek áthidalhatók, szervesen illeszkednek egymásba.

Feltételezzük, hogy az analóg és digitális technikák együttes alkalmazása egyfajta új minőséget produkál, vagyis szépen megférnek egymás mellett, vagy talán egymást ki is egészíthetik.

Györgyi László